Ez alkalommal a Titán kerül terítékre,a
Szaturnusz holdja, pontosabban a rajta megtalálható büntetőtelep. A
Dreddverzum bűnözőinek bármennyire is finom elbánás jár egy városon
belüli Iso-Block vagy később egy Cursed Earth-i kényszermunkatábor
képében, a törvényszegő Bírókat ennél is kellemetlenebb környezetbe
száműzik, a Titánra ahonnan lényegében nincs visszatérés.
„20 év a Titánon”, gyakran hangzik el ez-az
ítélet a saját maguk által felállított törvényeket megszegő Bírókkal
szemben. A büntetés hosszával még nem is lenne baj (eddigi tapasztalatom
szerint a tömeggyilkosokra is 20-30 éves ítéleteket osztanak,
életfogyttal még nem találkoztam, és az önhatalmú kivégzés is ritkábbik
eset, ha a tűzharcban lepuffantást nem számoljuk annak, bár az inkább
más kategória), a hely jellege miatt valószínűtlen onnan a visszatérés.
Bár sokszor emlegették,mélyebb bepillantást a helyre a Purgatory-ban (Prog 834-841)-ban láthatunk.
A történet főszereplői Judge Grice és társai, akik The Devil You know (Prog 750-754)
–ban a Demokratikus referendumot támogató Dredd bíró megölésére
esküdtek össze. A jóöreg Joe elintézi őket és a túlélők megkapják
egyirányú repülőjegyüket a Titánra. A
A történet címéül, a hely gúnyneve szolgál:
Purgatórium, aminek célja az elítéltek megtisztítása lenne, bár inkább a
megtörése a helyesebb kifejezés. Minden rab odaérkezése után egy az orr
helyére épített kibernetikus szerkezetet kap (sokszor
altatás-érzéstelenítés nélkül) ami a légzésüket segíti. Ha vissza is
térhetnek egyszer a Földre, ezt a szégyenbélyeget soha nem mossák le
magukról.
Ha van visszatérés. Mert 20 év hosszú idő,
azalatt sokminden megtörténhet, ráadásul bár ez a történetben sajnos
elég homályos módon szerepel,elvileg a rabok büntetésük letöltése után,
az őrök állományát gyarapítják. Ez valahol logikus ötlet, köztük is
nagy a lemorzsolódást, és ki jönne önként a Titánra, elcsúfítatva magát,
hogy börtönőr lehessen. A büntetés letöltése után a tévúton járt
bírákat visszafogadja az állomány, de csak itt, mivel különösen
veszélyesek (összeesküvők „forradalmárok” véres kezű gyilkosok),
indokolt a teljes, és távoli elszigetelés.
Sajnos a börtönélet mindennapjaiból nemsokat
kapunk, a történet Grice és a Börtönigazgató csatájára összpontosít. A
Börtönparancsnok mindent megtesz, hogy megtörje Grice-t, sikertelenül,
aki az első adandó alkalommal lázadást szít, és végez a fogvatartóival.
Egy sereg renegát bíró tör ki a büntető-telepről, állig felfegyverkezve ,
bosszúra éhesen (egy poén szerint mivel legtöbbjüket Judge Dredd
jutatta ide, iránta), valamint a Grice által összeszedett Végítélet
fegyverrel: az un. Meat Virus-sal, amit a Titánon találtak egy
földönkívüli rakétatöltetben, és amit McGruder főbíró parancsára a
Börtönparancsnok tesztelgetett az elítélteken.
A történet egy látványos vérontás, de semmi
több. Az író Mark Millar túl hamar csap bele a börtönlázadásba, és nem
teszi meg azt az 1-2 szükséges kört se, amivel felépítené a helyszín
hangulatát. Nem tetszett, hogy az elítéltek többsége is pusztán
vérengző állat lett, így gyakran megfeledkezünk arról a nem mellékes
tényről, hogy akármiért is dugták be őket ide egykor Bírók voltak.
Biztos be lehetett volna mutatni pár képkockán ennek a pszichológiáját,
de ez hiányzott.
A közvetlen folytatása az Inferno (Prog 842-853) Grice
és a renegát bírók visszatérésével a Földről, és Mega-City I
elfoglalásával. Egy újabb történet, ami bizonyítja, hogy egy Magaváros
kényelmes helyszín, hogy hatalmas pusztítást rendezzen a paneleken az
ember. és csak úgy gyártsák a hullahegyeket… (nagy poén lenne, ha még
nincs ilyen történet, amiben néhány blokk kiköltözne a Cursed Earth-re,
mondván az biztonságosabb, mint a város…bár valamilyen módon ez itt is
megjelenik: a Menekülttábor ismét a C.E.-n lett felállítva a városfal
mellett. )
A történet kissé gyenge: az invázió
készületlenül éri a várost,a vírus meg pláne…Grice embereivel (akik be
vannak oltva az ellenanyaggal) hamar átveszik a város feletti
irányítást, amíg a meggyengült Bírók menekülőre kell fogják…aztán jön
Dredd, be a városba, és szembeszáll Gricével. Amolyan butított,
humortalan The Day of the law die kapunk. Grice emberei itt is
kételkedni kezdenek vezérük épelméjűségében, és itt is láthatunk néhány
teljesen elborult tetet…pl. amikor az összevert McGruder főbírót egy
Lawmaster motorral ugratatják le a városfalról, vagy a The Statue of
Judgementet egy Megaszinten is piszok hatalmas Bíró-szobrot ledöntik,
ezzel elpusztítva a város a dőlés szögének megfelelően szerencsétlenül
járt részét, és a fej kigurul a Cursed Earth-re…
A történetben ami a legjobban zavar, hogy az író Grant Morrison semmit nem kezd a vírusfertőzéssel.
Noha az elején maga állít fel időhatárt, kábé 2
hét alatt teljeseb elpusztítja őket a fertőzés, még ez előtt kellene
visszafoglalni a várost, és megtalálni az ellenszert, egy feszült,
visszaszámolós hangulatból semmit nem kapunk…Dredd úgy kommandírozik
végig, mintha semmi baja nem lenne…
Ez alkalommal a Titán kerül terítékre,a
Szaturnusz holdja, pontosabban a rajta megtalálható büntetőtelep. A
Dreddverzum bűnözőinek bármennyire is finom elbánás jár egy városon
belüli Iso-Block vagy később egy Cursed Earth-i kényszermunkatábor
képében, a törvényszegő Bírókat ennél is kellemetlenebb környezetbe
száműzik, a Titánra ahonnan lényegében nincs visszatérés.
„20 év a Titánon”, gyakran hangzik el ez-az
ítélet a saját maguk által felállított törvényeket megszegő Bírókkal
szemben. A büntetés hosszával még nem is lenne baj (eddigi tapasztalatom
szerint a tömeggyilkosokra is 20-30 éves ítéleteket osztanak,
életfogyttal még nem találkoztam, és az önhatalmú kivégzés is ritkábbik
eset, ha a tűzharcban lepuffantást nem számoljuk annak, bár az inkább
más kategória), a hely jellege miatt valószínűtlen onnan a visszatérés.
Bár sokszor emlegették,mélyebb bepillantást a helyre a Purgatory-ban (Prog 834-841)-ban láthatunk.
A történet főszereplői Judge Grice és társai, akik The Devil You know (Prog 750-754)
–ban a Demokratikus referendumot támogató Dredd bíró megölésére
esküdtek össze. A jóöreg Joe elintézi őket és a túlélők megkapják
egyirányú repülőjegyüket a Titánra. A
A történet címéül, a hely gúnyneve szolgál:
Purgatórium, aminek célja az elítéltek megtisztítása lenne, bár inkább a
megtörése a helyesebb kifejezés. Minden rab odaérkezése után egy az orr
helyére épített kibernetikus szerkezetet kap (sokszor
altatás-érzéstelenítés nélkül) ami a légzésüket segíti. Ha vissza is
térhetnek egyszer a Földre, ezt a szégyenbélyeget soha nem mossák le
magukról.
Ha van visszatérés. Mert 20 év hosszú idő,
azalatt sokminden megtörténhet, ráadásul bár ez a történetben sajnos
elég homályos módon szerepel,elvileg a rabok büntetésük letöltése után,
az őrök állományát gyarapítják. Ez valahol logikus ötlet, köztük is
nagy a lemorzsolódást, és ki jönne önként a Titánra, elcsúfítatva magát,
hogy börtönőr lehessen. A büntetés letöltése után a tévúton járt
bírákat visszafogadja az állomány, de csak itt, mivel különösen
veszélyesek (összeesküvők „forradalmárok” véres kezű gyilkosok),
indokolt a teljes, és távoli elszigetelés.
Sajnos a börtönélet mindennapjaiból nemsokat
kapunk, a történet Grice és a Börtönigazgató csatájára összpontosít. A
Börtönparancsnok mindent megtesz, hogy megtörje Grice-t, sikertelenül,
aki az első adandó alkalommal lázadást szít, és végez a fogvatartóival.
Egy sereg renegát bíró tör ki a büntető-telepről, állig felfegyverkezve ,
bosszúra éhesen (egy poén szerint mivel legtöbbjüket Judge Dredd
jutatta ide, iránta), valamint a Grice által összeszedett Végítélet
fegyverrel: az un. Meat Virus-sal, amit a Titánon találtak egy
földönkívüli rakétatöltetben, és amit McGruder főbíró parancsára a
Börtönparancsnok tesztelgetett az elítélteken.
A történet egy látványos vérontás, de semmi
több. Az író Mark Millar túl hamar csap bele a börtönlázadásba, és nem
teszi meg azt az 1-2 szükséges kört se, amivel felépítené a helyszín
hangulatát. Nem tetszett, hogy az elítéltek többsége is pusztán
vérengző állat lett, így gyakran megfeledkezünk arról a nem mellékes
tényről, hogy akármiért is dugták be őket ide egykor Bírók voltak.
Biztos be lehetett volna mutatni pár képkockán ennek a pszichológiáját,
de ez hiányzott.
A közvetlen folytatása az Inferno (Prog 842-853) Grice
és a renegát bírók visszatérésével a Földről, és Mega-City I
elfoglalásával. Egy újabb történet, ami bizonyítja, hogy egy Magaváros
kényelmes helyszín, hogy hatalmas pusztítást rendezzen a paneleken az
ember. és csak úgy gyártsák a hullahegyeket… (nagy poén lenne, ha még
nincs ilyen történet, amiben néhány blokk kiköltözne a Cursed Earth-re,
mondván az biztonságosabb, mint a város…bár valamilyen módon ez itt is
megjelenik: a Menekülttábor ismét a C.E.-n lett felállítva a városfal
mellett. )
A történet kissé gyenge: az invázió
készületlenül éri a várost,a vírus meg pláne…Grice embereivel (akik be
vannak oltva az ellenanyaggal) hamar átveszik a város feletti
irányítást, amíg a meggyengült Bírók menekülőre kell fogják…aztán jön
Dredd, be a városba, és szembeszáll Gricével. Amolyan butított,
humortalan The Day of the law die kapunk. Grice emberei itt is
kételkedni kezdenek vezérük épelméjűségében, és itt is láthatunk néhány
teljesen elborult tetet…pl. amikor az összevert McGruder főbírót egy
Lawmaster motorral ugratatják le a városfalról, vagy a The Statue of
Judgementet egy Megaszinten is piszok hatalmas Bíró-szobrot ledöntik,
ezzel elpusztítva a város a dőlés szögének megfelelően szerencsétlenül
járt részét, és a fej kigurul a Cursed Earth-re…
A történetben ami a legjobban zavar, hogy az író Grant Morrison semmit nem kezd a vírusfertőzéssel.
Noha az elején maga állít fel időhatárt, kábé 2
hét alatt teljeseb elpusztítja őket a fertőzés, még ez előtt kellene
visszafoglalni a várost, és megtalálni az ellenszert, egy feszült,
visszaszámolós hangulatból semmit nem kapunk…Dredd úgy kommandírozik
végig, mintha semmi baja nem lenne…
No comments:
Post a Comment