Mark Millar és Grant Morrison története a
Crusade egy kellemes felütéssel kezdődik, egy csapat Tech-Bíró 15 éve
elindult a galaxis határa felé, de most a hajó visszatért és a
vezetőjük Eckhart nem kevesebbet állít, minthogy elérték az univerzum
végét, és találkoztak Istennel!
A hűha ideig tart a történetben, mert innentől
kezdve jóval kevésbé érdekes kalandban lesz részünk, és inkább az
akción lesz a hangsúly, mint ennek a hangzatos rejtélynek a valamirevaló
kibontásán, ami kiderült, hogy csak ennek az akció-képregénynek az
alibije. Ugyanis a visszatérő hajó az Antarktiszon száll le, ami
nemzetközi felségterület,és Eckhart felfedezésével telekürtölte az
étert, aminek hatására minden megaváros elküldi legjobb bíráját, hogy
tegye rá kezét Isten létezésének titkára. Hogy miért ezt a megoldást
választják, nem derül ki.
Lehet, hogy szőrszálhasogatás, de én zavarónak
éreztem, hogy az írók még a sztory építésénél nem tanulmányozták a
világtérképet: az Antarktisz elég nagy, aláírom, és lehet, hogy nagy
része nemzetközi terület, de hogy ezen a kupaktanácson nem vesz részt
épp a helyi Antartic City Bírája? (bár nem tudom, hogy van-e neki)
+ Jópár Megaváros kimarad ebből a
kupaktanácsból pl. Banana City, Sino-City, Euro-City. Lehet, hogy
történetkonszolidáló célzattal nem raktak bele több nagyágyút, de hamár
lúd lehetett volna kövérebb is, mert mint utóbb kiderült az írók csak
ezt a vonalat kívánták erősíteni (a rejtély felfederítésének része
borzasztó hamar kivérzett benne) . Olyan téren is, hogy akkomár lehetett
volna nagyobb vérengzést is rendezni maguk között, ha némelyik
megaváros nem csak 1 bírót küld ide, mert csak szóban kellett
mindenkinek annyira ez a titok, annak megszerzésért viszont már nem
tettek meg sokmindent.
Az össznépi Bíró-összejövetelen, tehát a többi
megaváros képviselteti magát, Dredd – az Amerikaiak képviseletében, van
Szov-Blokkos, Oz-béli, Hondo-i. Itt van Luxor, Pan-Africa,Indo City,
Brit Cit,és Emerald Isle követe, ez utóbbi helyről nem Joyce-t küldték
(ez alkalommal nem hiányzott, a hasonmását is éppoly
személyiségjegyekkel ruházták fel, mint annó őt). A Bírók természetesen
egy dologban, tudnak megegyezni, hogy nem tudnak megegyezni, tehát az
lesz: aki kapja marja (kivétel ez alól, a békés Indo City, akik
mindenkivel megosztanák a „spirituális felfedezést”, és Oz, és Emerald
Isle Bírója, akik sörbarátságot fogadnak :-). Tetejükbe hamarosan
megérkezik a félelmetesnek ábrázolt Caesare Inkívzitor , Vatican City
Bírája, aki kijelenti, hogy Isten Titka egyedül a Vatikáné!
Ami innentől kezdődik az szimpla Unreal
Tournament, Mortal Kombat (vagy egyéb specifikusan hentelésre
kihegyezetett játék) egy elhagyott bánya-kolónián. (szerintem van némi
igazság, ha azt mondom, hogy Millar szerelmes az agyatlan hősbunyókba,
mert a Marveles Civil War is az ő lelkén szárad ….adva van valami
)többé-kevésbé jó alapinduló ötlet, amit fel nem használva kerekít egy
hatalmas csatározáshoz…ez blockbuster?...ízlés kérdése…
A Bírók lassan ritkítgatják egymást, és Eckhart
szerepéről már ne is beszéljünk. A párharcokban ugyan van ötlet, de
rövidek, és ennél azért többet várt volna az ember ettől a történettől.
Mert hiába szívós Bíró, és kiélezettek a harcok, igazából statiszták
maradtak, nincs személyiségük attól az 1-2 sablon-jellemvonáson kívül,
egyszóval borzalmasan sztereotípak (amit persze már megszokhattunk a
Dreddverzimtól). Egyedül Caesare könyörtelen figuráját vezették fel pár
oldalon, mikor a roppant katedrálisokkal megrakott Vatican Cityben a
történet elején elintézett pár alakot, akik épp Chicolinát a Bujaság
istennőjének szobrát imádták J.
Igazából róla is szívesebben olvastam volna róla, bár fényezni ezt a
karaktert se lehet sokat,abban, hogy valamennyire kitűnik, sokat
bejátszik az újdonság hatása.
A történet gyenge, olcsó módon elszórakoztat,ám könnyen feledhető.
No comments:
Post a Comment