A régebbi olvasók talán emlékeznek a The Goon című képregénysorozatra, amiből már mutattam be pár különálló történetet, illetve egy TPB-t is, ami tulajdonképpen a The Goon v1 újrakiadott és színes változata volt pár extrával. Az új olvasóknak pedig halvány gőzük sincs arról a sok rizsáról, amit eddig írtam ebben a bejegyzésben, ezért az ő kedvükért elevenítsük fel a múltat egy kicsit.
A The Goon képregények után akkor kezdtem el kutatni, amikor meghallottam, hogy egész estés animációs filmet szeretnének gyártani belőle, és a netre felkerült trailer valami nagyon érdekes és humoros dologról árulkodott (jelzem, azóta is ez a videó az egyetlen infó a filmről, pedig már évek teltek el azóta). Azonnal neki is álltam az alapanyagnak, a képregénynek. Első találkozásom a karakterekkel a The Goon: Rough Stuff TPB lapjain történt, és egy csapásra magával rántott a történet beteg fekete humora, és a bemutatott világ atmoszférája. Neki is álltam további képregényeket olvasni, nekikezdtem a v3-as sorozatnak, pár számot már elolvastam és be is mutattam belőle (nézzetek utána, itt vannak a cikkek az új oldalon is), és a megismert hangulat és humor továbbra is jelen volt, nagy örömömre.
Most egy olyan történet következik ebből az univerzumból, ami külön kötetben jelent meg, nem egy sorozat részeként. Ez lenne a Chinatown TPB, hosszabb címmel a Chinatown and The Mistery of Mr. Wicker.
Az elején leszögezném, hogy egész jó kis graphic novellel állunk szemben, viszont nekem egy valami nagyon hiányzott: a humor. Itt ebből nagyon visszavett az író/rajzoló/teremtő/alkotó/mester Eric Powell, inkább Goon, a főhős drámájára ment rá ebben a történetben, ami nem baj, csak hiányzik a poénkodás, de a sztori kárpótol. Történetünk két idősíkon játszódik, az egyik a múltban, a másik a jelenben. Ez a két idősík szépen el van különítve a grafika által, nem lehet összekeverni a két síkot, ez mindenképp pozitívum. A múlt és a jelen eseményei is egy szerelmi szálat mutatnak be, csak kicsit máshogyan, de az a közös bennük, hogy egyik sem végződik túl jól, hiszen itt drámáról beszélünk. A múltban Goon beleszeret egy lányba, aki kínai gengszterekkel, és főleg a főnökkel van kapcsolatban, szóval nem egy békés románcnak néz elébe hősünk.
A jelenben sem jobb a helyzet, Goon ugyanis ezúttal egy bárénekesnőt szemel ki magának, aki szintén nem a legjobb választás. És egy új ellenfél is képbe kerül, aki magát Wickernek hívja, és elég fura szerzet, majd meglátjátok. Ez a Wicker azt tervezi, hogy ez egész alvilágot Goon ellen fordítja, és így kisemmizi, majd elpusztítja őt. Nem fog tehát unatkozni főhősünk, ahogy ti sem fogtok olvasás közben.
Bár a könyv a teljesen új olvasók számára is élvezhető, azért pár információ hasznos lehet Goon múltjával kapcsolatban, ami itt nem kerül említésre, vagy csak részletekben tárul elénk. Goon anyja egy cirkuszban volt erőemelő, akit egy Labrazio nevű gengszter, a város egyik alvilági főnöke megölt. A fiú bosszút állva anyján végez Labrazioval, de nem árulja el senkinek, hanem kiadja magát Labrazio emberének, így kerülve szépen lassan az alvilági ranglétra tetejére. A történetbe ott kapcsolódunk be ebben a könyvben, hogy Goon már igen magas posztban van, és ugyebár innen lehet jól pofára esni, Wickernek pedig pont ez van betervezve.
Amúgy a Goon-eredet ebben a történetben is bővül, megtudunk pár érdekes dolgot a múltban játszódó cselekményszálon, például, hogy hogyan szerezte Goon az arcán és testén látható sebeket.
Egyszóval minden humortalansága ellenére ez egy izgalmas és érkedes olvasmány, remek képekkel illusztrálva, csak ajánlani tudom, hogy szerezzétek be ti is, főleg akkor, ha nem álltok rosszul az angol nyelvvel, ugyanis magyar változatról nem tudok. Ami engem illet, egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a GN-t, de azért visszatérek a feketehumoros, zombipapos sztorikhoz.
No comments:
Post a Comment