Marvel 2004-es Karácsonyi Különszám - írta: Amondin -

Genzo:

Ahogy az be lett harangozva, folytatódik a karácsonyi frissítéscsokor ezúttal egy menetrendszerinti cikkel, amit Amondin kolléga szolgáltat nektek.

Amondin:

Üdvözlet mindenkinek karácsony utolsó napján.
A történet, amit most bemutatok ugyan szentestére illett volna, de remélem elnézitek nekünk, hogy van egy rendszer, és mi aszerint haladunk. Na de lássuk, mit hoztam nektek a fa alá utólag.
Ebben a számban, mint minden más Karácsonyi Különszámhoz hasonlóan több történet van. Én viszont csak a legeslegelsőt mutatom most be nektek, mert engem inkább az fogott meg igazából.

Szerintem nincs olyan 10 évnél idősebb ember közöttetek, aki ne hallott volna már Charles Dickens Karácsonyi Ének című művéről. Valamilyen formában (könyv, film, rajzfilm, stb) már biztosan találkoztatok vele. Nos, itt e történetet „Marvelesítették” az írók.
Ez alatt azt kell érteni, hogy majdnem ugyanazt a történetet elmesélik, csak Marvel hősökkel.
Ugye a regény főszereplője Ebenezer Scrooge volt, akinek a Karácsony nem jelentett semmit. Ezért megjelent neki három szellem akik elkalauzolták őt a múltba, a jelenbe, és a jövőbe, hogy megtanítsák neki a karácsony igazi jelentését.
Na lássuk csak. Ki van a Marvel univerzumban, aki megfelelne Scrooge szerepéhez? Ki olyan zsugori, csak a pénzzel törődő, és önmaga szerint vajszívű, de valójában nem az.
Na lássuk csak… nem ő annyira nem… talán ő, nem mégsem… esetleg… nem ő tényleg vajszívű…
Ja hát persze: J Jonah Jameson.
Mindannyiunk kedvenc újságírója eléggé értetlenül áll azelőtt, hogy a beosztottjai karácsonyi bulit szerveznek, a Harsonánál. Noha, ugyan megengedi nekik ezt, de a lelkükre köti, hogy ő ugyan ki nem fizeti mindezt. És nem várjanak tőle se szabadnapot, se karácsonyi prémiumot (amit amúgy sem ad soha)
Ekkor jön a hír, hogy a dokkoknál szuperbűnözők csapnak össze szuperhősökkel (egészen pontosan a Bosszú Angyalai, és a Roncsbrigád) A hír reményt kelt az öreg szívében, és már el is küldi Petert a helyszínre fotókért. Ám mivel Peter már vagy öt mondattal a főnöke előtt járt, így már csak hűlt helyét találják.
Jameson végül bevonul a magánlakosztályába, és lepihen egy kicsit. És ekkor jelenik meg neki Norman Osborn, aki figyelmezteti őket a szellemek eljöttére.
Tripla J persze nem fogja fel, hogy mi történik itt, így nem is foglakozik vele. Egészen addig amíg meg nem jelenik neki a múlt szelleme Amerika Kapitány.( Meglepő igaz? Hiszen ki más lehetne a múlt szellem, ha nem más mint a Kapitány)
Ő elkalauzolja a főnököt a múltba, és megmutatja neki, hogy miként ünnepelte régebben a karácsonyt, és akkor mennyire rajongott még az álarcos hősökért. Persze Jamesont ez nem hatja meg.
Aztán megjeleni a jelen szelleme a Lény. Ő elviszi Jamesont pár helyre, hogy lássa, hogy mások miként ünneplik a karácsonyt. Egyik megállójuk Peter-ék háza lesz, ahol May néni éppen azon panaszkodik Mary Jane-nek, hogy Jameson hogy képes Peter-t karácsonykor is dolgoztatni.
Jameson erre persze elkezdi a szokásos morgását, hogy: „Hm, Esélyt adok Parkernek, hogy pénzt keressen, és erre ez a hála. Én tehetek róla, hogy olyan vajszívű vagyok?”
Vajszínű, igen persze. Már értem miért olyan nagy az orra.
Na de menjünk tovább. Mivel még ez sem hatja meg, így jön a harmadik, és egyben utolsó szellem a jövő szelleme, aki nem más, mint mindenki kedvenc hálószövője: Pókember.
Elmondhatatlanul örült Jameson, hogy pont őt küldték.
Szóval pókember elviszi őt a jövőbe, ahol nem éppen kellemes dolgok várják Jameson-t. Olyannyira nem kellemes dolgok, hogy ennek hatására végül belátja, hogy tévedett.
Így hát mikor mindenki kedvenc újságírója felébred, azonnal kirohan az alkalmazottjaihoz, és megjutalmazza őket azzal, hogy ő fizeti a bulira hozott ételek árát.( Aminek hatására mindenki úgy nézz rá mintha azt mondaná: Mi történt vele?)
Na meg megjutalmazza Parkert, TÍZ EGÉSZ DOLLÁRRAL. Tényleg történhetett valami vele. Lehet, hogy lázas lett, vagy valami, és mindezt csak álmodjuk. Vagy nem. Ki tudja.
Így hát minden jóra fordul, mindenkit elkap a karácsonyi hangulat, és mindenki boldog. Csak Jameson lesz egy kicsit szomorú amikor meglátja a számlát. De hát mit számít a pénz egy olyan adakozó, másokkal törődő, és vajszívű embernek, mint Jame… ööö velem van a baj, vagy tényleg repedezik a plafon fölöttem?

Na mindegy, a lényeg, hogy ha csak egy napra is Jamesont is elkapta a karácsonyi hangulat, mint Ebenezer Scrooge-t.

A történetet szerintem remekül felépítették. Én nagyon jót szórakoztam egyes jeleneteken.
A rajzok az én szememben jóra sikerültek. Nem mondom, hogy mesterművek, de szerintem senki szemét nem fogják bántani.
Ha érdekel titeket, hogy Jameson milyen dolgok hatására változtatta meg a véleményét a karácsonnyal kapcsolatban, akkor nézzetek el a Hálózsákra, és ott megtaláljátok.
És ezzel, noha utólag, de szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt, és Boldog Új Évet Kívánni. Én mára befejeztem a műszakomat, és most már a jelen szelleme veszi át tőlem a munkát.

Genzo:

A jelen szelleme még úgysem voltam pályafutásom során. Szóval köszönöm Amondinnak a cikket, nektek (és neki is) pedig további kellemes ünnepeket kívánok, keddtől a megszokott kerékvágásban gurulunk tovább, sziasztok.