Avengers v1. 101 -írta: Amondin-

A napokban hívtam fel a figyelmetek arra, hogy várom a képregényajánlatokat, illetve azok jelentkezését, akik szivesen írnának kritikát egy általuk olvasott képregényről. Ajánlásokat is kaptam már, ma pedig jelentkezett Amondin, hogy írna egy kritikát egy Avengers képregényről. Természetesen zöld utat kapott, és rövid időn belül meg is kaptam a kritikáját. Ennek én nagyon örülök, és ezután is várom az ajánlásokat, illetve a kritikusok jelentkezését. Ha nem jöttetek volna rá, ezeket még én (Genzo) írtam, de a borító alatt már Amondin szavai olvashatók. Jó szórakozást.

Amondin:

Nem igazán tudom, hogy hol kezdjem el az értékelést, így elkezdem azzal, hogy nekem mi a véleményem erről a történetről, és hogy miért gondolom, hogy ez egy nagyon jó történet.

Ez a történet szerintem egy nagyon jó történet, főleg azért is, mert itt tényleg elgondolkodik az ember néhány dolgon. Főleg azon, hogy te vajon mit tettél volna Leonard Tippit helyében. A történet csak egyrészes, és  amennyire én tudom nincs folytatása.  Szóval nem kell attól félni, hogy elkezdik itt a történetet, és jópár szám múlva fejeződik csak be.

És akkor jöjjön egy rövid kis összefoglaló erről a történetről. (Igyekszem nem spoilerezni, de nem biztos, hogy ez sikerülni fog)

Szóval a történetünk úgy kezdődik, ahogy egy átlagos történet kezdődni szokott. Minden csendes, és nyugodt, sehol semmi baj, de mint ahogy azt megszokhattuk ez csak a látszat, és hamar jönnek a bonyodalmak.
Vasember éppen az új sakkrobotját Nimrodot készül bemutatni a közönségnek, és ennek megfelőlen meghívott egy híres sakkjátékost Sporadikot.
Sporadik elkezd sakkozni a robottal, és minden jól megy, amikor egyszercsak Sporadik összeesik és elveszíti az eszméletét, és az állapota kritikus lesz.
Az angyalok persze nem hiszik, hogy egy egyszerű szédülésről, vagy ájulásról van szó, így elkezdenek gondolkodni mindenki a maga módján, hogy mi is történhetett. Thor Donald Blake-ként megállapítja, hogy Sporadikot megmérgezték, de az továbbra is kérdés marad, hogy ki mérgezte meg. A hogyan kérdésre egyből meglesz a válasz, de azt most nem írom le, mert az már spoiler lenne.
Egyedül Vízió az aki észrevesz valamit aminek következtében összetalálkozik Leonard Tippittel, akivel aztán össze is csap. (gondolom nem kell mondanom, hogy Tippit nem kis erővel rendelkezik)
De ki is Leonard Tippit? Nos ő bármennyire is hihetetlen egy átlagos 50-es 60-as éveiben járó férfi volt. Mindaddig míg a Szemlélő meg nem látogatta, és egy feladattal bízta meg. Ez a feladat pedig abból állt, hogy meg kell mentenie a világot(milyen meglepő) de nem akárhogyan.
Ahhoz, hogy megmentse a világot meg kell ölnie öt ártatlan embert. Így Tippit egy nehéz választás elé áll. Vagy megöli azt az öt ártatlan embert, és megmenti a világot, vagy életben hagyja őket, de ezzel halálra ítéli az emberiséget.
Tippit végül elhatározza, hogy megöli azt az öt embert, a Szemlélőtől kapott hatalma segítségével, de ezt persze az angyalok nem hagyhatják.
Azt, hogy az angyaloknak végül sikerül-e megállítani Tippitet azt már nem árulom el, csak annyit mondhatok, hogy a vége nagyon megdöbbentő lesz, ugyanis a Szemlélő tartogat még meglepetéseket magában.

A rajzok nekem tetszettek. Ez a képregény 1972-ben jelent meg, szóval senki ne várjon olyan rajzokat mint amilyenek most vannak, de ahhoz a korhoz képest nagyon jók a rajzok. Legalábbis szerintem. Egyedül Sólyomszem jelmezétől fájdul meg a szemem, de ettől függetlenül még élvezhető a képregény.

A Bosszú Angyalok az alábbi felállásban vannak jelen: Amerika Kapitány, Vasember, Thor, Sólyomszem, Vízió, Skarlátboszorkány, és Higanyszál. Nekem ez az egyik kedvenc Bosszúangyal felállásom.

A nyelvezete nem a legkönnyebb szóval csak az próbálja meg elolvasni akinek már elég jó az angol nyelvtudása. Én két hétig olvastam, igaz ebben benne volt az is, hogy minden egyes mondatát le akartam fordítani, és nem csak megérteni, de tényleg nem könnyű a nyelvezete.
Rengeteg szöveg is van benne( szerintem nincs is olyan kép ahol nem lenne, legalább öt sor szöveg), így ezt csak tényleg azoknak tudom ajánlani akik rendelkeznek megfelelő angol nyelvtudással, ha csak nem akarnak hosszú időt eltölteni az olvasásával.

Nos, ez lenne a véleményem erről a történetről. Remélem sikerült másoknak felkeltenem az érdeklődését eziránt.

Genzo: Köszönöm Amondinnak a kritikát, szerintem nagyon jó lett, az én érdeklődésemet felkeltette a képregény, el is fogom olvasni. Tetszik a részletes történetmesélés, én nem szoktam ennyire belemászni a sztorikba, de neki sikerült komolyabb spoilerek nélkül felvázolni a helyzetet. Remélem Amondin kritikája utat tört most pár lelkes cikkíró lába alá, és mások is kedvet kaptak az íráshoz, ez esetben jelezzék kommentben. Amondin is írhat máskor is, amikor csak akar, nincsenek ezek megszabva.