Ezen a
hideg, de azért szép vasárnapon egy csodálatos újvilági (na ez kinek
jött át?) történetet mutatok be. Mondjuk annyira nem csodálatos
egyelőre, inkább amolyan bevezetőnek mondanám, de bemutatom már csak
azért is, hogy kezdjük az elején a dolgot. Szóval a 2000-es évek elején
Magyarországon is megjelent képregénysorozat első öt száma lesz ma
terítéken, magyarul a Csodálatos Pókember, angolul Ultimate Spider-Man.
Valahol
azt olvastam, hogy az idén bemutatásra kerülő film, ami az Amazing
Spider-Man címet viseli, nem az azonos című képregénysorozatra, hanem
erre, az Ultimate-re fog bazírozni. Ezért gondoltam belenézek már,
ráadásul így is régi pótolnivalóm ez a sorozat, az új film trailere
pedig elég lökést adott az olvasásra. Először azt terveztem, hogy csak
az első számot mutatom be ma, de aztán rájöttem, miután tovább olvastam,
hogy még az első ötben sem történik semmi olyan, ami hú de nagy
újdonság lenne, de azért írok róla itt, legyen ez egy bevezető cikk, a
folytatásban ugyanis, ahol abbahagytam most az olvasást, talán
felpörögnek a szálak, és bár még így is tudni fogom a történetet előre
egy darabig, azért hátha mutat valami újat is a cucc.
Ami még
szebb a dologban, hogy ez semmi hasonlóságot nem mutat az új film
történetéről kiszivárgott infókkal, viszont annál többet a 2002-es,
Tobey Macguire-es első résszel, sőt, mondanám, hogy 90%-ban ugyanaz a
sztori, eddig csak pár apró részlet tér el, ami viszont nem lényeges.
Szóval, aki azt látta, az képben van ezzel a képregénnyel is. Aki pedig
nem, annak egy rövid ismertető álljon itt.
Szóval
itt az első öt számban kb arra megy el az oldalszám, hogy jól
megismerjük a szereplőket. Peter Parker, MJ az ügyeletes lányszereplő,
May néni, Ben bácsi, Osbornék, Flash Thompson, JJJ, kész.
Aztán
jön a sztori, ami már annak is jön a könyökén, aki csak éppen tudja, ki
az a Pókember. Igen, a pókcsípős mese, amikor a suli lúzere hirtelen
szuperképességekre tesz szert, megveri a suli bikáját, pankrációzgat,
mert az buli, aztán elkapja a fickót, aki megölte Ben bácsit, akivel
utoljára veszekedve váltak el, hogy legyen egy plusz lelki teher
Peteren. Eközben Norman Osborn magán is kipróbálja a szérumot, ami
Peterből ilyen szupermitugrászt faragott, és várhatóan hamarosan
felbukkan a Zöld Manó. Azért várhatóan, mert a képregényben eddig ez
történt, amit elmeséltem, szóval semmi érdekes és újnak számító dolog.
Ráadásul a film ezt a sztorit dolgozza fel, és ott ugye be is fejezik,
szóval aki azt látta, már előrébb van, mint itt az első öt szám. Sőt,
amennyire haladnak itt a dolgok, úgy 20 számig mindenki képbe van a
dologgal, aki látta a filmet. Aki pedig nem, és mondjuk nemigazán van
tisztában a Pókember univerzummal, még annyira sem mint én, aki csak az
alapok alapját ismerem, annak izgalmas és érdekes olvasmányt jelenthet
ennek a sorozatnak az eleje is.
Az
Ultimate univerzumra jellemző egy egyedi stílus mind grafika és
történetek terén is, amit sokan szeretnek, és vannak akik nagyon nem,
így nem értik azokat az embereket, akik ezt szeretik. Pedig nem rosszak
ezek (jó, kivétel van) általában, könnyen emészthető, szórakoztató
képregények, egész jó rajzokkal és pompás színekkel, ami növeli a
vizuális élményt olvasás közben, bizony.
Én mindenképp olvasom tovább a sorozatot, és lehet ilyen csokrokban
mutatom be a füzeteket a továbbiakban is, mert egy füzetben nem sok
dolog történik. Aztán csak elérünk oda, hogy olyasmit kapunk, amit már
nem láttunk filmen. Addig is marad az ismétlés.
No comments:
Post a Comment