Teenage Mutant Ninja Turtles #6

Ezzel a sorozattal is régen foglalkoztam, pedig eleinte nagyon naprakészen követtem. De így talán jobb, hogy a megjelenés elhaladt 13 számig a fővonalon és még egy adag Micro Series-füzettel, így legalább nem kell várnom a következő részre egy-egy füzet elolvasása után. Mert ez a várakozás nem lenne könnyű.

Ugyanis egy nagyszerű sorozat ez továbbra is, és a véleményem a 6. rész elolvasása után sem változott meg. (a cikk spoileres kicsit, szóval óvatosan)

Miután az egyik szívfájdalmamat orvosolta a sorozat, és a teknőcök végre megkapták a különböző színű kendőket, már csak az volt a gondom, hogy bár tetszett az új felfogású, nem kicsit átírt történet, egy kicsit mégis zavaros volt. Így is megdöbbentem, amin meg kellett döbbennem, de nem volt 100%-os a sztori számomra. A 6. rész ezen a problémámon is segít, a puzzle utolsó darabkája is a helyére kerül, most már egy szép kerek eredettörténetünk van. A kérdés, amire ez a szám megadja a választ, hogy mi a kapcsolat Szecska mester állati és emberi alakja között, hogy "alakult" át patkánnyá, illetve, ha az emberi alakját megölték, akkor mégis hogy van életben? Mindezen kérdések érvényesek a négy fiúra/teknőcre is. A válasz a szemünk előtt lebegett, csak ki kell mondják az alkotók: újjászületés, reinkarnáció. A megölt család tagjai egy patkány és négy teknőc képében születtek újjá, egész véletlenül épp rajtuk végeztek ilyen mutációs kísérleteket, így most már értelmes lényekként újra egymásra találhattak. Kicsit bugyuta ez az újjászületős dolog, de mégsem zavar annyira, plusz legalább most már tiszta a kép a sztorit illetően, és azt kell mondanom, hogy egész jó. Így kell vért frissíteni egy régi univerzumon úgy, hogy közben hűek is maradjunk az eredetihez, vagy legalább utaljunk rá néha, hogy a régi törzsolvasók szívét melengessük kicsit.

Kapunk ilyen pillanatot is a füzet végén, amikor is Dr. Baxter Stockman előrukkol azzal, amiért ismerik azok, akik olvasták a régi Tini Titán Teknőcök sorozatot. Igen, a sereg.

Eközben a másik szálon Casey Jones és a jócskán átírt történetű April találkozik egymással egy egész jól felvezetett módon. Caseyt ugyanis kirúgják a suli hokicsapatából, ha nem javít a jegyein, April pedig egész véletlenül korrepetál bármilyen kedves jelentkezőt, aki cserébe önvédelem leckéket ad neki. Ki más lenne ez a bátor jelentkező?

Szövődnek tehát a szálak, és csak magamat tudom ismételni, ez a sorozat eddig bitang jó, minden apró hibájával együtt. Hiba alatt értem ezt az újjászületős dolgot, meg pár klisét, de ezekkel együtt simán szerethető eddig a képregény. A rajzok nem változtak a fősorozat előző számaihoz képest, szóval tudjátok.