Wednesday, April 3, 2013

Maszk 02.



Folytatjuk a sokak által kedvelt zöld troll képregényes kalandjait. Az első számnál már elmondtam mindent, amit érdemes tudni a sorozatról, a karaktert pedig nem hiszem, hogy nagyon be kell mutatnom nektek.
Legutóbb ott hagytuk abba a világmegváltóan egetrengető történetünket, hogy Pretorius elküldte Waltert, hogy szerezze meg a maszkot Stanleytől. Igenám, de ez nem olyan egyszerű, a Maszk ugyanis, amilyen vicces pofa, annyira nehéz vele elbánni. Ha vele harcolsz, előfordul, hogy egy perc leforgása alatt betonba leszel öntve, zöldre festik az arcodat, aztán rádesik egy zongora.

Walter nem igazán válik be Ipkiss ellen, így a főgonosz ahhoz az eszközhöz nyúl, amit már megszokhattunk az ilyen karakterektől. Elrabolja a főhőshöz legközelebb álló egyéneket, és őket használja fel a célja elérésére. Jelen esetben Peggyről és Miloról, a kutyáról van szó. Stanleynek tehát meg kell mentenie őket, miközben Pretoriust is meg kéne fékezni, és arról még nem is beszéltem, hogy a két idióta rendőr rendíthetetlenül nyomoz Ipkiss és a Maszk után. Az unatkozás olvasás közben tehát kizárt, aki pedig vevő a Maszk humorára, az remekül fog mulatni, mert ugyanazt a poénáradatot kapjuk, mint amivel rajzfilmben láttak el minket. Aztán az utolsó oldalak jó szokás szerint egy kis fordulatot tartalmaznak, hogy érdekeljen minket a folytatás. De ez a fordulat is pont olyan pehelykönnyű, mint az egész cselekmény, nem is az ilyesmiért szeretjük ezt a karaktert és a történeteit. Van egy olyan érzésem, hogy az egészet a nosztalgiafaktor adja el, egy olyan olvasó, aki most ismerkedik meg ezzel a világgal, nem biztos, hogy annyira szeretni fogja, mint mi, akik felnőttünk rajta. Az újaknak előbb a rajzfilmet és az élőszereplős filmet ajánlanám előbb, az kellően megismerteti -és ha minden igaz, meg is szeretteti- a karaktert, és akkor már jöhet a képregény is.

Aki viszont régi kedvencként tekint a Maszkra, annak ez az olvasmány is kiváló szórakoztatást nyújt, hiszen, mint mondtam, ugyanaz a szitu vele, mint a rajzfilmmel, még a grafika is megegyezik. A gyerekkorunk felidézésén kívül viszont nem igazán ad többet, de ez esetben lehet meg is elégszünk ennyivel, ha komoly és kusza cselekményre vágyunk, olvasunk mást. A Maszktól ezt várjuk, és ezt is hozza.

2 comments:

  1. Genzo, azt ugye tudod, hogy te most a kissé felvizezett, fiatalkorú olvasó barátiasított Maszkot olvasod, és nem a fő szériákat, amikben egész más színben tüntetik fel a karaktert? Mert ha nem akkor lesz meglepetésben részed, ha beszerzed a két elérhető Maszk Omnibust. Talán csak annyira hasonlít egymásra a két széria, mint a Kandis Teknőcök, és a klasszikus, vagy épp az IDW által újraindított TNMT

    ReplyDelete