1977
március 5.-én a brit képregény-antológia, a 2000AD 2. számában
megszületett a szigetországi képregény-irodalom híres figurája Dredd
bíró. Noha „csak” a 2. szám gyermeke – mégis az ő neve forrt össze
leginkább a sorozatéval. Több mint 30 évi töretlen sikeréről azonban
alkotói nem is mertek volna álmodni.
Dredd
első történetei az újság végén helyezkedtek el és elég szimplák voltak.
Bár érdekes infó (köszönet a felvilágosításért Chaveznek), hogy az
eredetileg 1. történetének szánt sztory-t annyira, erős
kommunista-üldözéses felhangúnak érezték, hogy a szerkesztő nem engedte
nyomtatásba. Így esett hogy első Dredd sztoryt mégsem a figura alkotói
Wagner és Ezquerra jegyzik. (Ezquerra egyébként annyira besértődött,
hogy évekig távol maradt a figurától, ami nem is baj, elnézve némelyik
maszatolását…sőt tarthatott volna tovább is)
Szóval
a Dredd 1 A Prog 2-ben látható: a Judge Whitey-ben, még mint a
2099-béli New York-ot vezeti fel a helyszínt, ahol a Bírók a rend őrei,
ők tartják kordában a bűnözést. A történet egy Whitey nevű
gengszterfőnök körül bonyolódik, aki megöl egy bírót és annak sisakjában
parádézik, míg a már itt is helyi nagyágyúnak ábrázolt Dredd el nem
fogja. Jópofa elképzelés itt a bűnöző elemek elhelyezésére a Devil
Island! Egy hatalmas szerkezet, amely 200 mérföld per óra sebességgel
folyamatosan mozgásban van a város feletti sztrádahálózaton,
lehetetlenné téve róla a szökést.
A
„The New You” (Prog 3)-ban egy többszörös gyilkos akar az
igazságszolgáltatás elől elmenekülni a városban divatos azonnali
arcátalakítás segítségével. A helyszín innentől van Mega-city I néven
felvezetve, míg a végén egy apró térképen kerül bemutatásra, hogy milyen
hihetetlen nagy városképződményről beszélünk.
A
„The Brotherhood of Darkness” (Prog 4)-ben kerül említésre, hogy a
városon kívüli térség egy atomháborúnak esett áldozatul. Dreddnek az
atomsivatag fényérzékeny mutánsaival akad itt dolga, a Sötétség
Testvériségével, akik MCI-es polgárokat rabolgatnak el éjnek-idején.
A
korai 1 részes történetekben olyan sztorykkal próbáltak előállni,
amelyek akciókban bővelkednek, látványosak, és a fekete-fehér oldalakon
felépített világ rendkívüli részletgazdagságát mutatják, valamint,
amiket egy-egy odaillő csattanós befejezéssel próbálták lezárni.
A
Prog 5 és 6-ban aztán 2 érdektelenebb történet következik. Míg az
előbbiben filmes szörnyek robotjai irtják a jónépet, és szabadul rá pl.
King-Kong Dreddre, addig utóbbiban a testeket rabolgató Frankeinstein
2-vel néz szembe.
A
The Statue of Judgement (Prog 7)-ben először láthatjuk a város ékét, a
Szabadságszobornál 2x nagyobb , Birókról mintázott szobrot. A teljes 4
oldalon futó történetben e körül zavarog néhány rablóféleség. amíg Dredd
közbe nem lép, és a főkolompos a Szabadségszobor koronáján találja
magát felszúrva.
A
Antique Car Heist (Prog 8)-ban egy autótolvaj után ered, aki megcsapott
egy 140 éves autócsodát. A történet azonban nem emiatt érdekes. Első
ízben láthatjuk Dredd-et sisak nélkül –de mivel jobb ötletük nem volt,
ezért azt egy CENZÚRÁZVA felírat takarja el . Azóta is él ez a
poén/rejtély/jelkép a Dreddverzumban,Dredd arca soha nem volt még igazi
valójában megmutatva, amit végülis a Stallone film durván leszart, és a
2012-es filmben is félő, hogy lesz olyan jelenet, amiben McCoy doktor
arca fog visszaköszönni. Ha nincs rajta a sisak, akkor visszatérő
geg-forrás,hogy miképp nem láthatjuk azt mégis.
A
Prog 9-ben bevezetik a Dreddverzumba is a klasszikus sci-fi egyik
kedvelt kellékét, a robotokat. Mega-City I robotjai ember formájúak,
emberi érzésekkel vannak felruházva, ami miatt Dredd fenygetést lát a
jelenlétükben.
A
Prog 10-ben aztán el is kezdődik az első hosszabb történet ami a Prog
17.-ig els is nyúlik és egyben az első igazi negatív irányú
népességritkítás, ami az egyik védjegye lesz. Egy Call-Me-Kenneth nevű
ács-robot kattan meg esküdik az emberiség elpusztítására, majd
megsemmisítése és újjáépítése után elő-közvetítésben lázítja fel erre a
robottársait is, amivel elindítja a Robot Háborút. A sztory nem rossz,
bár nincs is az Asimov-i logika magaslatain. A robik itt megkattannak és
kész – Wagner nem áll le magyarázni a miértjeit. Ebben a sztoryban
bukkan fel Walter aki itt beszédhibásodik meg, miközben Dredd mellett
akciózik. A történet inkább robot-hentelés kisebb csavarokkal Pl. hogy a
robotnépesség körében is lázadás tört ki, mivel Call-Me-Kenneth hamar
zsarnoki pozícióba helyezi magát, és rabszolga módjára velük építeti meg
hozzá 100%-osan hűséges ember-írtó seregét.Bár a végén nem robot kéz
okozza halálát, hanem Dredd (milyen főszereplő lenne, ha nem így lenne
)mikor rárobbant egy Tex-Citys olajszállítóhajót. A végén egy a kor
jellegzetes lezárása : parádé és kitüntetés osztás – Pl. a hős Walter
elnyeri robot-szabadságát, de ő mégis úgy dönt, hogy ehelyett Dredd
hűséges inasa lesz.
A
robot motívum ezzel a dologgal jobbára Walter kivételével lekerül Dredd
ellenségek palettájáról, és egy másik 2000AD-s nagysorozat a Sam Slade
The Robo-Hunter hatáskörébe kerül , amiben egy másik jövőbeli
univerzumban darálgatják a fémlényeket…
No comments:
Post a Comment