Aki
azt mondja, hogy nem fér bele a Dreddverzumba egykis természetfeletti
felhangú történet az téved, nagyot. Mert az egyik ilyen adja az egyik
legismertebb Dredd ellenfelet Judge Death-et, sőt az egyik legsikeresebb
spin-off sorozattal rendelkező mellékszereplőt is Judge Andersont.
Judge Death (Prog #149-151)
Első
ízben jelenik meg Judge Death egy párhuzamos dimenzióból érkező,
halálon túli rémség Judge Death, aki azon nyomban hozzálát a népesség
mielőbbi nullára redukálásához, aminek bizarr magyarázatául a
háttértörténete szolgál: saját világán mivel a bűnöket élők követték
logikus lépésként az élet maga is illegálissá vált, és az ítélet rá
egyetemes halál lett. Miután saját világát sikeresen elintézte a Judge
Death Mega-City I-be érkezik, hogy azt is hasonló kegyben részesítse.
Lévén azonban, hogy ő valami síron túli manifesztáció, a hagyományos
módszerekkel maximum gazdatestét lehet elintézni, kissé kikerülve így
Dredd hatásköre alól mert rossz szokása szellem-testben tovább
garázdálkodni, vagy más gazdatest után nézni. Itt jön a képbe a
paranormális képességekkel bíró (telepatikus) Cassandra Anderson és a
Psi Dívizó a bírói szervezeten belül, akik ezentúl amolyan CSI-ként
funkcionálnak, de később Anderson Spin-offja által a legtöbb
természetfeletti elhárítása is az ő dolguk lesz. Judge Anderson
pályafutását telepatikus képessége által kezdi, amivel a halottakat is
sikeresen kitudja hallgatni, és a csipkelődő társként is jól mutatott a
sótlan Joe mellett. Bár először Dreddnek van rá szüksége, hogy
megtalálja Judge Death-et,később mégis ő lesz a történet hőse amikor a
testét megszálló Death fogságba-ejtése miatt arra kéri Dredd-et, hogy
zárja testét áttörhetetlen szintetikus-anyag börtönbe.
Szórakoztató történet, és Death története miatt mérföldkő is.
Judge Death Lives (Prog #224-228)
A
későbbi folytatásban Judge Anderson hősiességének jutalma, hogy teste, a
magába láncolt Judge Death-el a sorozattól megszokott morbid húzással
közszemle tárgya a Bírók múzeumában.(Nem igazán tudják, hogy most
meghalt-e vagy mi van, mert nem merik piszkálgatni). Nem is lenne ebből
nagy történet, ha nem kezdené azt el mégiscsak piszkálni egy férfi,mint
később kiderült Death haverjai, a hasonlóan életellenes szemléletet
valló Judge Fire, Fear, és Mortis zsarolására. Miután kiszabadította
rabságából, a Death-el kiegészülve lezárják a bábjuk Blokkját, és
nekifognak annak, amihez legjobban értenek, némi mészárláshoz…
A
4 Sötét Bíró max csak kinézetükben, és általuk osztott kivégzési
módjukban különbözik, elvük ugyanaz halál mindenkire (halálosztás 4x-es
szorzóval), és egyébként ők is megsemmisíthetetlenek…
Death
szabadulásával, Anderson is visszakerül a játékba (nem igazán viselte
meg a sztázisa), segítségével Dredd-el együtt bejutnak a lezárt
lakótoronyba, legyőzik és hazakergetik a 4 lényt. Mivel azonban végleg
semlegesíteni szeretnék őket, az ő dimenzionálás ugró-szerkezetüket
használva erednek utánuk, és saját világokon intézik el véglegesen a 4
figurát meglehetősen szellemes igazságszolgáltatással felettük.
Maga
a történet elég átlagos lenne, egy kisebb tömeg legyilkolása már nem
nagyon lepi meg ebben a sorozatban az embert, a halálmódok is elég
hétköznapiak és lényegében Death is csak még 3 féle változatot kapott.
Ami megmenti az egészet az-a a lezáró ötlet. Az mind stílusban, mind
hangulatilag nagyon ott volt, viszont körülbelül ezen a ponton azt
mondaná az ember, jó volt, de köszönöm ennyi elég volt, mert már sok
mindent nem lehet kihozni a dologból.
Az
2000Ad kreatív gárda azonban máshogy gondolta…(persze benne van a
dologban, hogy Anderson spin-offját ezzel a már bejáratott viszállyal
próbálták beindítani)
Four Dark Judges (Prog 416-427)
Néhány
évvel később, és a Judge Anderson karakter némi mellékszereplése után
úgy döntöttek, hogy a kizárólagos főszereplésével ismét előveszik a 4
Sötét Bírót. Annyiban igazuk volt az íróknak, hogy nem kell bele
kerékkötőnek Dredd, nélküle is elég jól működött a történet, ami
Anderson rémálmaival kezdődik, amiben Death visszatér Mega-City I-be is
ott folytatja ahol abbahagyta.
Mint
kiderül ezek valójában a Sötét Bíró elmetrükkjei, hogy visszacsalja
világába Anderson-t és segítségével feltámasztassa magát és társait,
hogy aztán visszamehessenek befejezni a félbehagyott munkát. Sajnos az
ellenség már nem tud újat mutatni, egymásután olvasva elég ingerszegény a
dolog.
Ez természetesen nem az írók hibája, mert amúgy korrekt iparosmunka. Kellőképp szórakoztató, a Dreddverzumos morbid humorral.
Jó
szál lett volna, ha kibontják, hogy Anderson-t, amiért baklövésével
saját maga szabadította rá a városra a Sötét Bírók fenyegetését,
háziőrizetbe veszik,és habár kilátásba kerül a Titáni deportálás is,
hogy mennyit dobna a történeten, ha Andersonnak kvázi illegalitásban
kellene saját maga után tisztogatnia nem tudjuk meg. A természetfeletti
ellenség elintézésére megint sikerül egy ötletes tervvel előállni,
amivel végérvényesen lezárható lett volna a 4 karakter pályafutása. Hogy
kell-e több Judge Death történet, van-e minőségi indok a
visszatérésére, az majd később kiderül…
No comments:
Post a Comment