Superman: Escape from Bizarro World

Elérkezett a kedd, és hála a Tervezőnek én is tudok jelentkezni egy cikkel, ami egy nem is akármilyen képregénnyel foglalkozik. Most azon olvasóimnak kedveskedek, akik a Bizarro-rajongók táborába tartoznak, ugyanis ő mai történetünk igazi főszerepelője, nem is annyira Superman. Persze a kék pizsiből is kapunk eleget, nem kell aggódni egy percig se. A történet címe Escape from Bizarro World, az írók pedig nem mások, mint Geoff Johns és Richard Donner, tehát a jó és minőségi szórakozás már garantált.

Még azt nem mondtam el az alapvető tudnivalók közül, hogy ez egy háromrészes mini tulajdonképpen, és az Action Comics sorozatban kell keresnetek, mégpedig a 855-857 számokat konkrétan. Az Action Comics-al már foglalkoztam itt, például bemutattam az első számot, ami Superman képregényes karrierjének kezdete, ott csillant fel először a pirosköpeny-kékharisnya kombó. És szerintem ez sem az utolsó alkalom, hogy az AC sztorijai közül szemezgetek, mert jó kis történetek vannak ott. Például ez is.

Onnan indulnak ki a dolgok, hogy Bizarro a Földre látogat, és ha már épp arra jár, benéz a Kent farmra, és szuvenírként magával viszi Jonathan Kentet, aki Superman földi apja ugyebár. Martha és Clark kétségbe esik, utóbbi pedig nem üldögél a babérjain, elindul felkeresni a szeretett apukát. Útja először a Magány Erődjébe vezet, ami kultikus és fontos helyszín a Superman-univerzumba, ott szokott létrejönni sok-sok érdekes párbeszéd apa és fia, Kal-El (Clark, Superman) és Jor-El között. Ezúttal sincs ez másképp, a bölcs apa közli fiával, hogy Jonathan minden bizonnyal Bizarro világában van, oda kell értemenni.

Mindenki hőse nem is tétovázik, a kockázatok ellenére is elugrik Bizarro Worldba, és innentől kezdődik egy Superman univerzumba átírt Alice Csodaországban történet. Legalábbis nagyon hasonló. Kripton utolsó fia ugyanis egy kifordított világot talál, ahol minden Bizarro ízlése szerint van kivitelezve, egyszerűen lerí róla, hogy ki teremtette ezt a világot. Nagyon érdekes Supermannel együtt felfedezni ezt a helyet, ami tökéletes megfelelője Metropolisnak és a Földnek, csak persze a félresikerült változata, ahogyan a két hős is ilyen kapcsolatban áll egymással. És most Superman egyedül van abban a világban, ami Bizarronak a megszokott környezete. Illetve nem egyedül, mert Kent apuka is minden bizonnyal itt csövezik valahol. Ez egy másik kifordítás a megszokott Superman/Bizarro sztorikhoz képest, mert azokban Bizarro van a földön, ami Supermannek a megszokott helye, neki pedig teljesen kifordítottnak tűnik. Na, ezt most felcserélték a már említett író urak, áldott legyen kezük munkája.

A küldetés persze továbbra is adott, ki kell szabadítani Jonathant, ám ez szerintem csak egy indok, hogy miért megy Superman Bizarro Worldbe, és inkább azon van a hangsúly, hogy milyen is ez a világ Bizarro és Superman szemszögéből. Még abba is nyerünk betekintést, hogy miként hozta össze Bizarro ezt a világot magának, hogy népesítette be egyedül, és főleg, hogy miért döntött úgy, hogy egy saját világban lesz neki a legjobb. De mindez érdekesen van tálalva, nem szárazon elmesélve vagy ilyesmi, hanem mégis tele van izgalmakkal, és persze poénokkal is ez a történet.

Aztán arról ne is beszéljünk, hogy feltűnnek a DC univerzum ismert karakterei Bizarro formában a mellékszerepekben. Gondolok itt Lois Lane-re, Lex Luthorra, az Igazságliga tagjaira, vagy az Arkham Elmegyógyintézet (ebben a világban Arkham Vidámpark) híresebb lakói, akik szintén tiszteletüket teszik egy pár képkocka vagy mondat erejéig. Szóval elég részletes képet kapunk Bizarro világáról, és emellett még jól is szórakozunk, nem olyan, mintha egy puszta leírást olvasnánk arról, hogy kik és mik is vannak ott.

A történet persze kicsit bonyolultabb annál, hogy el kell menni Jonathanért, hazahozni és annyi. Például Supermannek ezen a világon nincsenek képességei, és a Bizarro World lakói úgy bánnak vele, mint ahogy Bizarróval bánnának a földlakók élükön a kékruhás hőssel. Igen, sorra jönnek a zombiszerű lények, Superman pedig képességek nélkül kell életben maradjon, és még apucit is kimenteni. És még ez sem minden, de ezek már derüljenek ki a miniből.

A rajzok milyensége leszűrhető nagyjából a fenti képből, ami tulajdonképpen az egyik panel ellátva egy címmel és a GC logóval. Igazából a rajzokkal nincs bajom, illenek ehhez a hangulathoz és világhoz, szóval semmi okunk nincs panaszra.

A minit angolul olvastam el, és előre szólok a nem túl fényes angolosoknak, hogy a Bizarro Worldben az ottlakók Bizarro-s nyelven beszélnek, ahol az alap nyelvtani szabályok, mint a ragozás, vagy a személyek használata a mondatban teljesen el van felejtve, szóval nem épp egyszerű kivenni a lények egy-egy mondatát, de attól még nem kell megijedni, érthető azért, hogy miről hablatyolnak ezek a teremtmények.