Suicide Squad #2

A DC reboot egyik, ha nem a legjobban várt sorozata volt, ami engem illet. Az első szám nagyon tetszett, kíváncsian ugrottam neki a folytatásnak, hogy megtudjam, mi vár még Deadshotra, Harley Quinn-re, King Sharkra és a többiekre. Na, megtudtam, itt a Suicide Squad #2.

Őszintén, kicsit csalódtam ebben a folytatásban, annak ellenére, hogy valamelyest számítottam arra, hogy ez a sorozat nem lesz végig kiváló, bármennyire is akarom szeretni az egészet.

Az első rész megfogott a hangulatával, fordulatával és az egész korrekt bevezetőjével, amiben megismertük a karaktereket valamelyest. Na, a második részben  szinte már csak az akción van a hangsúly, a történet meg megállt valahol félúton.

A csapat megkapja első küldetését, egy stadionba kell menjenek, ahol egy fura vírus ütötte fel a fejét, 80ezer ember fertőződött meg, és alakult át valami félig robot, félig zombi izévé. Szóval kicsit Kaptár-feeling ez így, ugye ott is hasonló dolgok történtek, legalábbis az első filmben, amit láttam is. A squad tehát fel kell kösse a gatyát a csomó szerzet ellen, miközben egy nőt kell megtaláljanak, akinél van egy úgynevezett „csomag”, ami megoldást jelentket a problémára. Na, ez a szál mentette meg nálam a füzetet, ha ez se lett volna, akkor még csalódottabb lennék. A csomag mivolta és az eköré épített jelenetek tetszenek, és a zombiírtások is vagányak, csak kicsit mégis többet vártam. Mindeközben igyekeznek a szereplők coolak lenni, ez többé-kevésbé sikerül is nekik, bár én King Sharkot nem mostanában fogom a „király” jelzővel illeti, hiába van a nevében is. Harley Quinn pedig szintén nem a legjobban elkapott karakter lett, néha kicsit idegesítő inkább, mint szimpatikus, viszont neki hála a többiek van min poénkodjanak, nekünk pedig van min nevetgélni legalább.

Talán az írásból is levehető, hogy elég felemásan kezelem ezt a füzetet. Tetszett, közbe valamiért mégsem annyira, nem tudom, fura. Minden esetre én még bepróbálkozok pár számmal, nem akarok ilyen könnyen elhagyni ezt a szériát, hiszen lehet még jó, potenciál van benne.  Szerintem olvassátok el, ha az első is tetszett, és talán ez is fog, mert végülis nem szörnyű képregény, csak erős közepes. Meglátjuk, a folytatásban mire számíthatunk.