Harmadik
napjához érkezett a különleges szülinapi hét, amikor is a mára már nagy
népszerűségnek örvendő szuperhősök első képregényes megjelenéseiből
szemezgetek nektek. A mai napon arról a hősről lesz szó, aki világsztárt
csinált Robert Downey Jr.-ból, vagyis Vasemberről. Első felbukkanása a 60-as években volt az akkoriban futó Tales of Suspense képregénysorozat paneljein, ahol aztán visszatérő karakter lett, elsőre azonban a 39. számban találkozhattunk vele, erről a füzetről írok most nektek.
Ahogy az tegnap Hal Jordan esetében történt, itt is az eredettörténet
kerül elmesélésre, amit már sokan megismertek pár éve, hála a Vasember
filmnek. Azért szerintem mindenképp érdekes elolvasni ezt a történetet
úgy, ahogy azt a 60-as évek stílusában mesélték, mert azért nagyon nem
olyan, mintha ugyanez a sztori szerepelne egy mai sorozat első számában.
Az a különleges hangulat, ami az eddig bemutatott hőstörténetekre
jellemző volt, innen is csak úgy árad.
Bár már
szerintem mindenki ismeri valamelyest a történetet, azért pár szóban
elmondom miről van szó. Szóval a főhősünk Anthony "Tony" Stark, aki
nagyrabecsült fegyvergyáros, és nem mellesleg egy zseni. Eddig megvan
ugye a film eleje. Na most Tony arra adja a fejét, hogy kimegy
Vietnámba, és segít az ott harcoló katonáknak pár ütős fegyverrel. Egy
diktátor azonban foglyul ejti, és arra kényszeríti, hogy életének utolsó
óráit arra áldozza, hogy neki építsen fegyvereket. Megkap mindent, amit
kér, alkatrészeket, szerszámokat, műszereket, és egy külön szobát is,
ahol dolgozhat, csak legyen meg a fegyver. Még egy segítséget is kap egy
öreg tudós, bizonyos Yinzen személyében, aki talán felgyorsítja a
munkálatokat, és a diktátor hamarabb mehet a homokozóba feszíteni a zsír
új rugóspuskájával a többi katonásdit és terroristásat játszó pajtása
közé. Eddig 99%-ban a film sztorija tárul elénk, annyi különbséggel,
hogy ott nem Vietnámban zajlott ez a
raboskodós-egyszobábaegyedülösszehozomanagyfegyveremet- dolog. De még az
öreg Yinzen is stimmel. Ezek után mondanom sem kell, hogy Tony mit épít
inkább fegyver helyett. Bizony, a Mark I-es páncélt, ami megszólalásig
olyan, mint a filmben készült darab, talán kicsit kevésbé részletgazdag.
A páncél segítségével Tony megszökik a diktátor kezei közül, rendez egy
jó kis showoffot, bemutatja mire képes a szerkója, és elhatározza, hogy
ezentúl ebben üldözi a bűnt, és menti meg a világot. Tadaaaam, függöny.
Igen,
ennyi volt ebben a füzetben, ami Vasemberhez kapcsolódik. VAn még két
rövidebb sztori, de az már nem ide tartozik, azokat el sem olvastam,
hogy őszinte legyek. A lényeg itt Vasmber debütálása, ami többek között
egy dologra nagyon rávilágít. Azt ugyanis eddig is tudtuk, hogy a
Vasember-film korrekt adaptációja az eredeti műnek, de itt már teljes
mértékben megbizonyosodhatunk erről. Attól még az alapanyag nem veszít
az értékéből és a jelentőségéből, sőt. Ugyanis ha ez a füzet nem jelenik
meg a 60-as években, vagy Stan Lee inkább úgy dönt akkoriban, hogy
elmegy és lehajt pár sört, nem valami új hősön töri a fejét, akkor jóval
szegényebbek lennénk képregényes téren. Szóval mindenképp mérföldkő ez a
rövid szösszenet Vasemberről, innen bontakozott ki egy fényes
pályafutás.
A
rajzokról nem sok értelmét látom, hogy nekiessek egy komoly elemzésnek.
60-as évek, ezzel sokmindent elmondtam a képi világról. Mondjuk a szken
minősége, amit olvastam csak ront a helyzeten, de szerintem nem könnyű
normális minőségű digitális verziót találni ilyen régi darabokról,
örülni kell ennek is. Ami érdekes, hogy Vasember ábrázolása pl a borítón
is, inkább érzékelteti egy szürke és kigyúrt ember alakját, aki magára
húzott valami szűk ruhát és egy felmosóvedret. A görbe, test alakját
követő vonalak legalábbis ezt sugallják, ez a későbbiekben már
megváltozik, és Vasember igazi robot alakot kap, itt még így nézet ki,
de hát Istenem, valahonnan el kell kezdeni.
Ajánlom
minden Vasember rajongónak ezt a képregényt, illetve azoknak, akiknek
felkeltette az érdeklődését ez a cikk. Én angolul olvastam a füzetet, de
keildavid szólt, hogy honosítva megtalálható a Chronopolison, szóval ott megtaláljátok magyarul.
Mára
tehát ennyi voltam, holnap újabb debütálást vesézek ki, hogy kiét, az
maradjon meglepetés. Addig is sziasztok, és ha Vietnámba mentek,
vigyázzatok a diktátorokkal.
No comments:
Post a Comment