Thursday, March 21, 2013

Road to Perdition (1998)


Aki követi az oldalt facebookon (igen, az sem árt, csak úgy mondom), az pár napja láthatott egy panelt egy képregényből, ami beharangozta ezt a mai frissítést. Akkor nem árultam el, melyik képregényből származik a kép, hagytalak titeket gondolkodni, amely gondolkodásnak nem tudom mennyi gyümölcse született, de akárhogyis, ma lehull a lepel erről a kis rejtélyről, amiről ugyanis szó van, az a Road to Perdition című grafikus novella, egyenesen 1998-ból.

A cím talán ismerősen hangzik azoknak, akik filmkedvelőnek tartják magukat, és esetleg rajonganak a gengszterfilmekért. Ugyanis ebből a képregényből inspirálódott az azonos címet (magyarul A kárhozat útja) viselő, 2002-es gengszterfilm, amelyben olyan nevek bukkantak fel, mint Tom Hanks (kicsit szokatlan karakterben), Daniel Craig (James Bond ugye, illetve emlékszik még valaki, hogy szerepelt ő olyasmibe is, hogy Arany iránytű? Dehogy emlékszik, a filmet is elfelejtettük még a kiadás évében), illetve Jude Law, aki itt is megcsillogtatja színészi tehetségét, szerintem remekül hozza a karakterét, mondanám, hogy ő volt a kedvencem a filmben. De ez kicsit más tészta, a filmet is csak ajánlani tudom, de ejtsünk pár szót az eredeti műről, a grafikus novelláról.

A történet majdnem ugyanaz itt is, mint a filmben (én is a GN olvasása előtt láttam filmet, azért írom így a hasonlítást), de azért van különbség a kettő között, majd meglátjátok. Ezt én pozitívumként kezelem, hogy a film nem adaptálja teljes mértékben a képregényt, hanem ad hozzá, elvesz belőle, más irányba viszi ugyanazt az alaphelyzetet. Megnézhetjük, hogy egy történetet hogy lehet kétféleképpen végigvinni úgy, hogy mindkét verzió jó legyen. Ez nagy szó, ha belegondolunk, hogy vannak történetek amiknek egy verziójuk van, és az is gáz.
Michael O'Sullivan egy tisztességes családapa, aki mégse annyira tisztességes, ugyanis titokban gengszterkedik, a megbízó fiával közösen hajt végre piszkos akciókat. Egész addig el tudja különíteni egymástól a két életét, amíg kisfia nem lesz szemtanúja az egyik ilyen "végrehajtásnak". Innentől veszélyben van a család élete, és hamarosan be is következik a baj. Michael feleségét és a másik fiát megölik. A férfi és a fiú ketten marad, család és otthon nélkül, kezdetét is veszi az utazás, ami tulajdonképpen bosszúhadjárat. Michael ezentúl egy küldetésre koncentrál: megölje mindazokat, akik a családja haláláért felelősek. Kicsit Punisheres, ugye? Ugye.

Mindez az 1930-as évek Amerikájában zajlik, és ez a világ szépen van ábrázolva a gn-ben és a filmben is. A történet további kimenetelét már nem mondom el, olvassátok el/nézzétek meg a filmet, mind a kettő megérdemli a figyelmet.
Amit még kiemelek, az a grafika itt a képregényben. Akik látták a kedvcsináló panelt a facebookon, már tudják, hogy itt fekete-fehér a képi világ, olyan, mint a Sin City képregényeknél. Ezzel a technikával és "színvilággal" lehet kreatívan és szépen játszani, és itt bizony meg is történik. Olyan szép képeket kapunk, amelyek nagyrésze különálló grafikaként is megállná a helyét egy kiállításon vagy akár a saját falunkon. Apró érdekesség, de a képi világ a filmben is híresen gyönyörűszép, az operatőri munkát többet dícsérik, mint magát a filmet, ami érthető, ha láttátok, tudjátok, miről beszélek. Szép képek, izgalmas történet, gengszterek, 30-as évek, kell több? Olvasásra és filmezésre fel, itt a hétvége úgyis a nyakunkon.

Aztán várom a véleményeket is, mondjuk a film vs képregény témában. Melyik verzió jobb? Én ezúttal a filmre szavazok amúgy, az jobban tetszett, de csak egy hajszállal. Nálatok mi a helyzet?

No comments:

Post a Comment