Sunday, February 3, 2013

Utazások Fairlight-al a Dreddverzumban 13. Crusade (Prog 928-937)

Mark Millar és Grant Morrison története a Crusade egy kellemes felütéssel kezdődik, egy csapat Tech-Bíró 15 éve elindult a galaxis határa felé, de most  a hajó visszatért és a vezetőjük Eckhart nem kevesebbet állít, minthogy elérték az univerzum végét, és találkoztak Istennel!

A hűha ideig tart a történetben, mert innentől kezdve jóval  kevésbé érdekes kalandban lesz részünk, és inkább az akción lesz a hangsúly, mint ennek a hangzatos rejtélynek a valamirevaló kibontásán, ami kiderült, hogy csak ennek az akció-képregénynek az alibije. Ugyanis a visszatérő hajó az Antarktiszon száll le, ami nemzetközi felségterület,és Eckhart felfedezésével telekürtölte az étert, aminek hatására minden megaváros elküldi legjobb bíráját, hogy tegye rá kezét Isten létezésének titkára.  Hogy miért ezt a megoldást választják, nem derül ki.
 Lehet, hogy szőrszálhasogatás, de én zavarónak éreztem, hogy az írók még a sztory építésénél nem tanulmányozták a világtérképet: az Antarktisz elég nagy, aláírom, és lehet, hogy nagy része nemzetközi terület, de hogy ezen a kupaktanácson nem vesz részt épp a helyi Antartic City Bírája? (bár nem tudom, hogy van-e neki)
 + Jópár Megaváros kimarad ebből a kupaktanácsból pl. Banana City, Sino-City, Euro-City. Lehet, hogy történetkonszolidáló célzattal nem raktak bele több nagyágyút, de hamár lúd lehetett volna kövérebb is, mert mint utóbb kiderült az írók csak ezt a vonalat kívánták erősíteni (a rejtély felfederítésének része borzasztó hamar kivérzett benne) . Olyan téren is, hogy akkomár lehetett volna nagyobb vérengzést is rendezni maguk között, ha némelyik megaváros nem csak 1 bírót küld ide, mert csak szóban kellett mindenkinek annyira ez a titok, annak megszerzésért viszont már nem tettek meg sokmindent.
 Az össznépi Bíró-összejövetelen, tehát a többi megaváros képviselteti magát, Dredd – az Amerikaiak képviseletében, van Szov-Blokkos, Oz-béli, Hondo-i. Itt van Luxor, Pan-Africa,Indo City, Brit Cit,és Emerald Isle követe, ez utóbbi helyről nem Joyce-t küldték (ez alkalommal nem hiányzott, a hasonmását is éppoly személyiségjegyekkel ruházták fel, mint annó őt). A Bírók természetesen egy dologban, tudnak megegyezni, hogy nem  tudnak megegyezni, tehát az lesz: aki kapja marja (kivétel ez alól, a békés Indo City, akik mindenkivel megosztanák a „spirituális felfedezést”, és Oz, és Emerald Isle Bírója, akik sörbarátságot fogadnak  :-). Tetejükbe hamarosan megérkezik a félelmetesnek ábrázolt Caesare Inkívzitor , Vatican City Bírája, aki kijelenti, hogy Isten Titka egyedül a Vatikáné!
 Ami innentől kezdődik az szimpla Unreal Tournament, Mortal Kombat (vagy egyéb specifikusan  hentelésre kihegyezetett játék) egy elhagyott bánya-kolónián. (szerintem van némi igazság, ha azt mondom, hogy Millar szerelmes az agyatlan hősbunyókba, mert a Marveles Civil War is az ő lelkén szárad ….adva van valami )többé-kevésbé jó alapinduló ötlet, amit fel nem használva kerekít egy hatalmas csatározáshoz…ez blockbuster?...ízlés kérdése…
 A Bírók lassan ritkítgatják egymást, és Eckhart szerepéről már ne is beszéljünk. A párharcokban ugyan van ötlet, de rövidek, és ennél azért többet várt volna az ember ettől a történettől. Mert hiába szívós Bíró, és kiélezettek a harcok, igazából statiszták maradtak, nincs személyiségük attól az 1-2 sablon-jellemvonáson kívül, egyszóval borzalmasan sztereotípak (amit persze már megszokhattunk a Dreddverzimtól). Egyedül Caesare könyörtelen figuráját vezették fel pár oldalon, mikor a roppant katedrálisokkal megrakott  Vatican Cityben a történet elején elintézett pár alakot, akik épp Chicolinát a Bujaság istennőjének szobrát imádták J. Igazából róla is szívesebben olvastam volna róla, bár fényezni ezt a karaktert se lehet sokat,abban, hogy valamennyire kitűnik, sokat bejátszik az újdonság hatása.
 A történet gyenge, olcsó módon elszórakoztat,ám könnyen feledhető.

No comments:

Post a Comment